Káros vagy egészséges-e a kávé? Tudja meg most!

581
HOZZÁSZÓLÁS:

A kávé az az ital, amelyet a kávécserje – Gattung Coffea – termésfaltól és maghéjtól megfosztott pirított és őrölt magjából (kávészem) különböző módon -főzés, forrázás/szűrés, gőzzel történő kivonás, liofilizált instant oldat- készítünk. A világpiacon botanikailag és geográftanilag különböző minőségű kávék kaphatók, amelyek közül a legfontosabbak az arabica, ami közel 70%-a a világ kávé termelésének, és a robusta, ami közel 25%-át teszi ki az összes kávé termelésnek.

Az értékesebb arabicát elsősorban Dél- és Közép- Amerikában termesztik – Németország legnagyobb importőre Kolumbia -, a robusta fajta manapság főleg Délkelet-Ázsiából és Kelet- Afrikából származik. A kávénövény az etióp fennsíkon őshonos és a XllI. vagy a XlV. században került el Arábiába, ahonnan aztán 1630-ban megérkezett Európába.

A kávé gazdag összetétele

A kávét kezdetben mint gyógy- és erősítőszert rendelték, s elsősorban a királyi házak és a gazdag kereskedők kiváltsága volt. Ma már a kávé az egyik legkedveltebb élvezeti szer, s egyben az egyik legfontosabb kereskedelmi cikk a világon, amelyet az aromájának és élénkítő hatásának köszönhet. Németországban az egy főre jutó kávéfogyasztás kb. 6 kg/év. A magyar lakosság is jelentős mennyiségű, ráadásul erős kávét fogyaszt.

A koffeinen kívül a pörkölt kávé – Maillardreakció – a legkülönfélébb anyagok halmazának tekinthető, amelyből eddig egyedül több mint 800 aromaanyagot mutattak ki, amelyek csak kb. 0,1 %-át jelentik a kávé teljes anyagának. Ezek közül az anyagok közül néhányról feltételezik, hogy az egészségre káros hatásúak., másokról pedig azt, hogy egészségjavító hatásuk is lehet.

Az élénkítő koffein

A koffein farmakológiai hatása a mono-oxidáz és az AMP-foszfodieszteráz inaktiválása. Ennek következtében nem bomlik le az agyban és az idegekben az adrenalin és a dopamin, aminek az a következménye, hogy a szervezet mobilizálja a zsírszövetben lévő energia tartalékokat.

A kávé szerepe az egészségben

A múltban a kávét rendkívül kritikusan értékelték, úgy vélték, hogy a kávéfogyasztás hozzájárulhat a koszorúér-betegségek, a gutaütés, a szívritmuszavarok, a különböző daganatos betegségek, a hypercholesterinaemia (a vér emelkedett koleszterinszintje), a magas vérnyomás, a születési rendellenességek, a köszvény, a májzsugor, a cukorbetegség, a gyomorfekély és a csontritkulás kialakulásához. Mindezen betegségek vonatkozásában vannak igen ellentmondásos eredményeket nyújtó vizsgálatok, ahol a kávéfogyasztás és az adott betegség kór oktanának kapcsolatát elemezték.

A daganatok keletkezése vonatkozásában úgy tűnik, hogy a kávénak – kivéve a hólyagrákot – többnyire nincs semmilyen hátrányos hatása, sőt inkább pozitív hatású. A cukorbaj kialakulása és lefolyása szempontjából a kávéfogyasztásnak nyilvánvalóan nincs semmilyen szerepe. Ugyanakkor vannak arra utaló adatok, hogy a terhesség idején a nagyobb kávéfogyasztás fokozza a spontán abortusz, a koraszülés és a kisebb születési súly rizikóját és összefüggésbe hozható a gyermekkorban kialakuló cukorbetegséggel is. Mivel a kávé fokozza a gyomornedv-elválasztást, fogyasztása gyomorfekélyben szenvedőknek nem ajánlott.
Ezért a hatásért azonban nem a koffein a felelős, hanem a klorogénsav, ugyanis ezt a hatást a koffeinmentes kávé is kiváltja. A gyomorfekély keletkezése és a kávéfogyasztás vonatkozásában azonban nem bizonyítható egyértelmű ok-okozati összefüggés.

A kávé és a vérnyomás

Hosszú ideje vitatott a kávé vérnyomás szabályozó hatása. Különböző vizsgálatok alapján azt állapították meg, hogy a koffein a vérnyomást emelheti, csökkentheti vagy egyáltalán nem befolyásolja. Ezeket az ellentmondásos eredményeket időközben arra vezették vissza, hogy nem tettek különbséget a rendszeres és az alkalomszerű kávéfogyasztás között.
Ismertté vált ugyanis, hogy a rendszeres kávéfogyasztóknál tolerancia alakul ki, s emiatt a vérnyomás nem változik, míg az alkalomszerű kávéfogyasztás emeli a vérnyomást. A kávé elhagyása ezért nyilvánvalóan nem jár a magas vérnyomás csökkenésével. Épp ellenkezőleg, úgy tűnik, hogy a krónikus kávéfogyasztás a vérnyomást hosszú távon akár még csökkentheti is.

Szívbetegség a kávétól?

Azt a korábban feltételezett összefüggést, amely a kávéfogyasztás és a coronaria eredetű szívbetegségek kialakulása vagy akár a szívinfarktus közötti kapcsolatra utalt, szintén nem erősítették meg az epidemiológiai vizsgálatok. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy eddig a dohányzást mint rizikófaktort nem vették figyelembe. Újabb vizsgálatok igazolják, hogy nagyobb – napi 6 csészénél több – kávéfogyasztás esetén a dohányosok aránya jóval az átlag felett van. Meggondolandó azonban, hogy a koszorúér-betegség soktényezős folyamat, amely hosszú évek alatt fejlődik ki, ezért fontos, hogy a rizikófaktorokat időben kiiktassuk.

A koszorúér-betegség egyik ilyen rizikófaktora az emelkedett szérumlipid-szint. A közelmúltban a kávé állítólagos koleszterinszintet emelő hatása, főleg az LDL-koleszterin vonatkozásában, ismét a viták középpontjába került, de a sok nemzetközi tanulmány eredménye itt sem egységes.
Ez ismét összefügghet azzal, hogy nem vettek figyelembe további befolyásoló tényezőket, mint az étkezési szokások vagy a dohányzás. Valószínűbb azonban az, hogy az egyes tanulmányokban a kávé mennyisége – hogyan definiáljuk az 1 csésze kávét? – , a kávé fajtája, ill. az elkészítési mód eltérő volt. Ez végül oda vezetett, hogy tekintetbe véve ezeket a variációkat, a figyelem az ital különböző összetételére irányult.

Végül egyértelművé vált, hogy a vérzsírokat nem a koffein, hanem a kávé zsírfrakciója befolyásolja, s ez ismét az elkészítési módtól függően a kávé különböző részei tartalmazzák. Az elsősorban a skandináv országokban elterjedt forralás -“boiled coffee”- lényegesen nagyobb mennyiségű kávéolajat tartalmaz mint a Közép-Európában és Észak-Amerikában szokásos filtrálás – szűrés -. A kávéolajok két legismertebb nem elszappanosítható komponense a diterpene cafestol és a kahweol, közülük a cafestolnak van nagyobb hatása az összkoleszterin – szint, az LDL koleszterin és a trigliceridek emelésére.

Azt is említik azonban, hogy a cafestolnak és a kahweolnak a fenti hátrányos hatásán kívül antikancerogén és antioxidáns hatása is van azáltal, hogy a glutation-S-transzferáz enzim aktivitását növelik, ez a májban található enzim a szervezet egyik legfontosabb méregtelenítő rendszeréhez tartozik. Ezenkívül a kávé niacin- nikotinsav- forrásnak is tekinthető, a niacin a pörköléskor bőven keletkező trigonellinből származik.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy egészséges emberek mérsékelt kávéfogyasztása (2-3 csésze naponta) nem kifogásolható, jóllehet táplálkozás-élettani szempontból nem tűnik szükségesnek. Általában érvényes, hogy mindenfajta élvezeti szert csak kis mennyiségben és az egyéni érzékenység figyelembevételével célszerű fogyasztani.

581
HOZZÁSZÓLÁS:
loading...
loading...

Hozzászólások |

Összesen eddig
1
  1. Madaras Zoltán szerint:

    Szóval ugyanannyi pozitív hatása van, mint negatív. A kávét az íze miatt iszom nem pedig a hatásáért. Valószínűleg azért van rám élénkítő hatással, mert nem fogyasztom rendszeresen. A baránőm meg épp az ellenkezője, ő ki sem tud kelni az ágyból, ha nem issza meg a regglei kávéját.

Szólj hozzá

| Mondd el a véleményed

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 

<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
Válogatott készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!
<strong>Válogatott</strong> készítmények a gyomor + a bélrendszer problémái esetén!

Friss HOZZÁSZÓLÁSOK

45

Kapcsolódók |

Hasonló cikkek, témák
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Login



Elfelejtette jelszavát?
Regisztráció! [ bezár ]
Miért jó ha regisztrál?

Első kézből értesülhet új terápiákról gyógymódokról!

Első kézből értesülhet akciós vásárlási ajánlatokról!

Felhasználó létrehozása!



Már regisztrált? Jelentkezzen be! [ bezár ]

Elfelejtette jelszavát?


[ bezár ]